A hévízi - tó 4,4 hektáros területen fekszik, körülötte a Véderdő. A tó Európa legnagyobb, a világ 2. legnagyobb természetes melegvízű gyógytava. A tónak több különlegessége is van:

• a többi hasonló természetes gyógytóval ellentétben, nem vulkánikus eredetű, hanem tőzeges medrű. A tó fenekét iszapréteg borítja, melyet a gyógyászatban nagy hatékonysággal használnak.

• a tó kipárolgása sajátos látványt nyújt a téli időszakban is

• a tavat mocsári ciprusok szegélyezik, ami nagyon ritka

• páratlan látvány az víz felszínén úszó indiai vörös tündérrózsák, melyek évről évre csodálatot váltanak ki a Hévízre érkezőkből

A hévízi tó vize a hideg és meleg víz keverékéből áll össze, mely hőfokának köszönhetően egész évben alkalmas a fürdőzésre.Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Természetesen ősszel és télen a hőmérséklet alacsonyabb, de akkor sem süllyed 24-26 °C alá. A tóban úszkálva megfigyelhetjük, hogy szinte minden részén azonos a hőmérséklet. Ennek oka a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg, amely megakadályozza a víz lehűlését. Emellett a véderdő is elősegíti a hőmérséklet egyenletességét.

A víz mindenki számára nyugtatólag hat. A víz mintha vízbuborékokból állna, selymes simogatását csak az élheti át igazán, aki megmártózik a híres hévízi-tóban. 

De honnan is kezdődik a hévízi fürdőélet?

Az 1700-as évek utolsó évtizedében az első fürdőépületet gróf Festetics György építette, aki először használtak i a Hévízi-tó gyógyító melegvizének haatását. Kezdetben csak tutajok álltak a tó vizén, amit később (az 1800-as évek elején) cölöpökre telepített fürdőházak váltották fel. A fürdőt 1905-ben Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe 35 évre a Festetics uradalomtól.

Azóta sok változás történt a város életében is, a fürdő fejlődésében. Hévíz egy fejlődő kisváros lett, köszönhetően a hévízi - tó gyógyító erejének.